Túrázzunk Biharban, irány a Jád völgye

Szerencsések vagyunk itt Békésben, hisz az alföldi ember számára szokatlan és vonzó hegyekért csak alig százötven kilométert kell megtennünk.

Király-hágó

Első rácsodálkozás a völgyre

 

A Bihar-hegységben van, többek között, a csodaszép Jád-völgy (Valea Iadului). Az oda úton keresztül kell haladnunk az Erdély kapuján a Király-hágón (Pasul Craiului). A Jád-patak magas hegyek között terebélyesedik, számtalan vízeséssel tarkítva, majd Csarnóháza (Bulz) alatt egyesül a Sebes-Körössel.  A Jád-patak forrása a Biharfüreden (Stâna de Vale) található Csoda-forrás, a legszebb vízesése, szigorúan szubjektíven, a Jadolina (Cascada Iadolina) de nem csalódhatunk a Szerenád vagy a Fátyol-vízesésben sem. A völgyben volt található a Lesi tó is, amiért sokan látogattak el erre a vidékre. A tó 9 kilométer hosszan terült el, mielőtt leengedték, és arra volt hivatott, hogy a környék vizeit összegyűjtse. A folyást követve, következő látnivaló a Jádremetei (Remeti) vízkitörés, majd a Csarnóházi (Bulz) Kessler-vizöntőbarlang.

A Jadolina

 

Az útvonal nagy része köves földút, hatalmas kátyúkkal, alacsony építésű autókkal nem egyszerű, sokszor lehetetlen küldetés.

A völgy elsősorban az aktív pihenésre vágyók paradicsoma. Rövidebb, hosszabb túrát tehetünk a környéken, festői környezetben, gyalog, biciklin. Horgászhatunk a kristálytiszta patakban, amiben hemzsegnek a pisztrángok, rákok (védett). Apropó, érdemes utána járni az engedélyeknek és tájékozódni a védett állatok, növények tekintetében, hisz nagyon szigorúan ellenőrzik a szabályok betartását, ami nélkül, valljunk be, nem is lehet megvédeni a természetet. Békés-megye gombászai is szívesen látogatják a környéket egy kis rókagombáért vagy a gombák királynőéért, a vargányáért.

Az erdei úton

Szállást találhatunk már 2000 ft-tól felfelé nap/fő, mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt.

És mindenképpen kóstoljuk meg a helyi kocsma-kisboltban (kb. félúton van a Lesi tó helye és a Jadolina-vízesés között a Melinda Panziótól 100 méterre) a miccset (mititei) vagy a helyiek árulta frissen fejt tejet vagy a belőle készült sajtokat.

A völgy virágai

Rálátni a Fekete-Körös vízgyűjtő területére

Reggeli a Jadolinánál

A Jád-völgyéről itt még olvashatunk: http://erdely.utjaim.hu/jadvolgye.html

A Jadolina-vízesés térképen: https://www.google.hu/maps/search/cascada+iadolina/@46.7743387,22.6279772,12z

Két szállás a több tucat közül:

Melinda Panzió: http://www.erdelyiturizmus.hu/?action=entitasReszletes&entitasTipusId=1&id=3856

Rustic house: https://travelminit.hu/hu/szallas/rustic-house-biharfured

Fotók: Fazekas Erika

Több fotó található az Cafe Crema facebook oldalán: https://www.facebook.com/Erikanetcafe/?ref=aymt_homepage_panel

Több videó az Cafe Crema youtube oldalán: https://www.youtube.com/channel/UCg1djt-YwDEXPzkKP07gTLg

 

 

Cél a Fekete-Körös

Ha csak rövidebb idő áll rendelkezésünkre, de azt aktívan szeretnénk eltölteni, kiváló helyszín lehet erre a Fekete-Körös dobozi oldalán, a gát. Szanazugon keresztülhajtva, a Fater Motel közelében hagyhatjuk az autónkat vagy a buszmegállótól öt perc sétával elérhetjük a gátat és tehetünk egy kiadós sétát a tetején, élvezve a folyó látványát jobbról, míg balról a Sarkad-Remetei-erdő fái teszik sétánkat izgalmasabbá. A Sarkadi úti (Gyula) zöld hídig 4 kilométer a távolság, bátrabbak tovább sétálhatnak a Mályvádi Őstölgyesbe, de ez már egy másik történet. Visszatérve Szanazugba pedig egy kiadós, finom vacsorával vagy egy jó kávéval zárhatjuk a túránkat a Motel teraszán.

A Körösök Romániában, Erdélyben erednek, egyesülésük után 200 kilométerrel arrébb ömlenek a Tiszába. A Fekete-Körös az Erdélyi-középhegységben, Rézbánya környékén indul útjára, Szanazugnál egyesül a Fehér-Körössel, onnantól, mint Kettős-Körös folytatják útjukat.

A Fekete-Körös magyarországi szakasza 20,5 km, erősen kanyargó medre talán a legkevésbé szabályozottnak számít Magyarországon. Eme tulajdonsága csak előnyére válik a horgászat szempontjából, vize általában tiszta, kevésbé szennyezett. Zsákmány lehet itt a ponty, a süllő, amur, ritkábban a csuka. Előfordulhat még a harcsa és a keszeg is, bár e halak kisebb példányai jellemzőbbek a Körösök ezen szakaszán.

Kb. a 16. folyamkilométertől csak határmegközelítési engedéllyel mehet a horgászat, ezt jobb észben tartani.

http://www.visitgyula.com/latnivalok-adatlap/koros-volgyi-turak-2

Fotók: Fazekas Erika

Miért éppen Alaszka? 2.rész

Glacier Bay Nemzeti Park

A Glacier Bay Nemzeti Park, Alaszka délkeleti részén fekvő, óriási méretű, több ágból álló fjord, a Glacier-öböl körüli területet foglalja magában. Az öböl déli kijáratát, az Icy-szorost, Goeorge Vancouver kapitány fedezte fel 1794-ben.

A park jelentős része jég alatt van, 16 parti gleccser található itt, amiből 12 aktivitást mutat, kisebb, nagyobb jégdarabok törnek le és hullnak az öböl vizébe. A jegesedés kb. 4000 évvel ezelőtt kezdődött, az úgynevezett kis jégkorszakban, csúcspontját pedig kb. az 1750-es évekre érte el, amikor is egy általános felmelegedés vette kezdetét. A jég visszavonulása napjainkban is folytatódik, itt figyelhető meg a valaha megfigyelt leggyorsabb visszahúzódási folyamat. A gleccserek aktivitását több tényező is befolyásolhatja, mint a hóesés mértéke, a topográfia vagy a klimatikus viszonyok. A park természeti adottságai remek lehetőséget biztosítanak a tudósoknak, akik itt tanulmányozhatják a klímaváltozás hatásait környezetünkre, vagy turistáknak, akik egy életre szóló élménnyel gazdagodhatnak.

Először 1925-ben fogalmazódott meg hivatalosan, hogy a „nyél” északi részén található terület természetileg különösen értékes, melynek jégkorszaki környezetét meg kell őrizni az utókor számára, megnyitni a nyilvánosság és a tudomány előtt. 1980-ban alapították meg a Glacier Bay Nemzeti Park és Rezervátumot majd 1986-ban az UNESCO, mint bioszféra tartalékot nevezte meg. 1992-ben pedig, mint egyetemes fontosságú természeti és kulturális terület, a világörökség részévé vált.

Ha valaki olyan szerencsés, hogy eljut erre a mesés vidékre, számtalan program várja a Park területén belül, kívül vagy a park mellett található Gustavus településen.

A természet szerelmesei részt vehetnek egy sétarepülésen, bálna lesen, madárfotózáson, kempingezhetnek, bejárhatják az öblöt hajón vagy az öböl környékét autós túrákon.

Az aktív pihenésre vágyók kajakozhatnak, hegyet mászhatnak, túrázhatnak, kipróbálhatják a sporthorgászatot, a hegyikerékpározást, a strandlovaglást. A télen idelátogatók síelhetnek a vadregényes tájakon.

http://www.glacierbay.org

http://www.gustavus.com/

Fotók: Fazekas Erika

Még több fotó a Cafe Crema facebook oldalán:

https://www.facebook.com/Erikanetcafe/

Miért éppen Alaszka? 1. rész

Miért? Mert a csodák országa, a legek hazája. Mert maga a természet. És mert ha valaki olyan szerencsés, hogy ellátogathat erre a rendkívüli helyre, mindig visszavágyik!

Alaszka az Egyesült Államok területileg legnagyobb (1,5 millió km2) állama a harmadik legkisebb lélekszámmal (kb. 740 000 fő -2016), egy hatalmas félsziget az Aleuti-szigetek láncolatával és Alaszka „nyelével” ami a kanadai part menti sávból egy keskeny szakaszt jelent. Itt találhatjuk meg Észak-Amerika legmagasabb csúcsát a McKinleyt (6194 m), leghosszabb fjordját a Lynn-csatornát, és a harmadik leghosszabb folyóját a Yukont, ezeken kívül hatalmas gleccsereket, aktív vulkánokat, sokszínű állatvilágot, érintetlen természeti kincseket és nem utolsó sorban a lélegzetelállító északi fényjáték, az Aurora Boralis is látható innen.

Egy kis történelem

Területét eredetileg eszkimók, északnyugati part menti indián, aleut és athapaszkán törzsek lakták. 1741-ben, az orosz szolgálatba szegődött dán hajós Vitus Bering jelentései alapján, Oroszország birtokába vette a félszigetet. A következő évtizedekben több prémvadásztelepet is létesítettek itt, ahol főleg fókára és tengeri vidrára vadásztak. Miután a telepek fenntartása igen költségesnek bizonyult a cári Oroszország túl kívánt adni az értéktelennek ítélt területen. 1867-ben, egyetlen jelentkezőként, az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvette Alaszkát. Seward, az akkori amerikai külügyminiszter, a gúnyolódások céltáblájává vált a kétesnek ítélt üzlet miatt, de miután alig több mint 10 év múlva aranyat találtak, az ügy megítélése gyökeresen megváltozott. Miután az aranybányák kimerültek, Alaszka feledésbe merült egészen a második világháborús évekig. Közelsége Oroszországhoz és Japánhoz stratégiailag fontossá tette. Alaszka manapság is értékes része az Egyesült Államoknak, mivel a hatvanas években hasznos ipari nyersanyagokra és hatalmas olajlelőhelyekre bukkantak.

Az addig csak területi kormányzat alá tartozó félsziget 1959-ben vált az USA 49. államává.

Alaszka „nyelén”

Amikor utolsó jégkorszak végén a végtelen jégmezők visszahúzódtak, egy varázslatos világ született itt. A keskeny parti sávon és a több mint ezer szigeten hatalmas hegycsúcsok, végtelen erdők, jégkorszakból itt maradt hatalmas gleccserek, függőleges gránit sziklákról aláhulló vízesések kápráztatják el az odalátogatókat. A szigetek közt lévő mély csatornák labirintusában úszkáló, gleccserekből leszakadt, jégtáblák, napozó fókák, vonuló bálnák, és a patakokban pisztrángra halászó fekete vagy barna medvék garantálják a festői táj felejthetetlenségét.

Alaszka városainak, településeinek nagy része is a szigeteken található, köszönhetően az itt kissé kedvezőbb időjárásnak. Ez az oka annak is, hogy Alaszka „nyele” a turisták közkedvelt és az egyre többet látogatott célállomása lett. A gyönyörű Glacier Bay Nemzeti Park, Junau, Ketchikan, Sitka vagy Skagway mind egy-egy jellegzetessége Alaszkának, amiket az ide induló hajókirándulások biztos érintenek. A turistaszezonban, ami májustól szeptemberig tart, kisebb 100 fős hajók és nagyobb akár 3000 főt befogadni képes luxus óceánjárók szelik a habokat. Elismerésre méltó az alaszkaiak természetszeretete és elkötelezettsége a természetvédelem iránt. Például a nem kis forgalmat lebonyolító csatornákon, a városok, nemzeti parkok közelében nem moshatják le a hajók külsejét, illetve nem engedhetik ki a mosóvizüket a természetbe – ami, mondjuk egy 3000 fős óceánjárónál, igen nagy mennyiségű mosószert jelentene -.

Egyet állíthatok biztosra: Alaszkát nem lehet elfelejteni! Aki egyszer ott járt, vágyódik vissza…

http://alaska.gov

http://www.gustavus.com

Fotók: Fazekas Erika

Még több fotó a Cafe Crema facebook oldalán:

https://www.facebook.com/Erikanetcafe/