Miért éppen Alaszka? 2.rész

Glacier Bay Nemzeti Park

A Glacier Bay Nemzeti Park, Alaszka délkeleti részén fekvő, óriási méretű, több ágból álló fjord, a Glacier-öböl körüli területet foglalja magában. Az öböl déli kijáratát, az Icy-szorost, Goeorge Vancouver kapitány fedezte fel 1794-ben.

A park jelentős része jég alatt van, 16 parti gleccser található itt, amiből 12 aktivitást mutat, kisebb, nagyobb jégdarabok törnek le és hullnak az öböl vizébe. A jegesedés kb. 4000 évvel ezelőtt kezdődött, az úgynevezett kis jégkorszakban, csúcspontját pedig kb. az 1750-es évekre érte el, amikor is egy általános felmelegedés vette kezdetét. A jég visszavonulása napjainkban is folytatódik, itt figyelhető meg a valaha megfigyelt leggyorsabb visszahúzódási folyamat. A gleccserek aktivitását több tényező is befolyásolhatja, mint a hóesés mértéke, a topográfia vagy a klimatikus viszonyok. A park természeti adottságai remek lehetőséget biztosítanak a tudósoknak, akik itt tanulmányozhatják a klímaváltozás hatásait környezetünkre, vagy turistáknak, akik egy életre szóló élménnyel gazdagodhatnak.

Először 1925-ben fogalmazódott meg hivatalosan, hogy a „nyél” északi részén található terület természetileg különösen értékes, melynek jégkorszaki környezetét meg kell őrizni az utókor számára, megnyitni a nyilvánosság és a tudomány előtt. 1980-ban alapították meg a Glacier Bay Nemzeti Park és Rezervátumot majd 1986-ban az UNESCO, mint bioszféra tartalékot nevezte meg. 1992-ben pedig, mint egyetemes fontosságú természeti és kulturális terület, a világörökség részévé vált.

Ha valaki olyan szerencsés, hogy eljut erre a mesés vidékre, számtalan program várja a Park területén belül, kívül vagy a park mellett található Gustavus településen.

A természet szerelmesei részt vehetnek egy sétarepülésen, bálna lesen, madárfotózáson, kempingezhetnek, bejárhatják az öblöt hajón vagy az öböl környékét autós túrákon.

Az aktív pihenésre vágyók kajakozhatnak, hegyet mászhatnak, túrázhatnak, kipróbálhatják a sporthorgászatot, a hegyikerékpározást, a strandlovaglást. A télen idelátogatók síelhetnek a vadregényes tájakon.

http://www.glacierbay.org

http://www.gustavus.com/

Fotók: Fazekas Erika

Még több fotó a Cafe Crema facebook oldalán:

https://www.facebook.com/Erikanetcafe/

Miért éppen Alaszka? 1. rész

Miért? Mert a csodák országa, a legek hazája. Mert maga a természet. És mert ha valaki olyan szerencsés, hogy ellátogathat erre a rendkívüli helyre, mindig visszavágyik!

Alaszka az Egyesült Államok területileg legnagyobb (1,5 millió km2) állama a harmadik legkisebb lélekszámmal (kb. 740 000 fő -2016), egy hatalmas félsziget az Aleuti-szigetek láncolatával és Alaszka „nyelével” ami a kanadai part menti sávból egy keskeny szakaszt jelent. Itt találhatjuk meg Észak-Amerika legmagasabb csúcsát a McKinleyt (6194 m), leghosszabb fjordját a Lynn-csatornát, és a harmadik leghosszabb folyóját a Yukont, ezeken kívül hatalmas gleccsereket, aktív vulkánokat, sokszínű állatvilágot, érintetlen természeti kincseket és nem utolsó sorban a lélegzetelállító északi fényjáték, az Aurora Boralis is látható innen.

Egy kis történelem

Területét eredetileg eszkimók, északnyugati part menti indián, aleut és athapaszkán törzsek lakták. 1741-ben, az orosz szolgálatba szegődött dán hajós Vitus Bering jelentései alapján, Oroszország birtokába vette a félszigetet. A következő évtizedekben több prémvadásztelepet is létesítettek itt, ahol főleg fókára és tengeri vidrára vadásztak. Miután a telepek fenntartása igen költségesnek bizonyult a cári Oroszország túl kívánt adni az értéktelennek ítélt területen. 1867-ben, egyetlen jelentkezőként, az Egyesült Államok 7,2 millió dollárért megvette Alaszkát. Seward, az akkori amerikai külügyminiszter, a gúnyolódások céltáblájává vált a kétesnek ítélt üzlet miatt, de miután alig több mint 10 év múlva aranyat találtak, az ügy megítélése gyökeresen megváltozott. Miután az aranybányák kimerültek, Alaszka feledésbe merült egészen a második világháborús évekig. Közelsége Oroszországhoz és Japánhoz stratégiailag fontossá tette. Alaszka manapság is értékes része az Egyesült Államoknak, mivel a hatvanas években hasznos ipari nyersanyagokra és hatalmas olajlelőhelyekre bukkantak.

Az addig csak területi kormányzat alá tartozó félsziget 1959-ben vált az USA 49. államává.

Alaszka „nyelén”

Amikor utolsó jégkorszak végén a végtelen jégmezők visszahúzódtak, egy varázslatos világ született itt. A keskeny parti sávon és a több mint ezer szigeten hatalmas hegycsúcsok, végtelen erdők, jégkorszakból itt maradt hatalmas gleccserek, függőleges gránit sziklákról aláhulló vízesések kápráztatják el az odalátogatókat. A szigetek közt lévő mély csatornák labirintusában úszkáló, gleccserekből leszakadt, jégtáblák, napozó fókák, vonuló bálnák, és a patakokban pisztrángra halászó fekete vagy barna medvék garantálják a festői táj felejthetetlenségét.

Alaszka városainak, településeinek nagy része is a szigeteken található, köszönhetően az itt kissé kedvezőbb időjárásnak. Ez az oka annak is, hogy Alaszka „nyele” a turisták közkedvelt és az egyre többet látogatott célállomása lett. A gyönyörű Glacier Bay Nemzeti Park, Junau, Ketchikan, Sitka vagy Skagway mind egy-egy jellegzetessége Alaszkának, amiket az ide induló hajókirándulások biztos érintenek. A turistaszezonban, ami májustól szeptemberig tart, kisebb 100 fős hajók és nagyobb akár 3000 főt befogadni képes luxus óceánjárók szelik a habokat. Elismerésre méltó az alaszkaiak természetszeretete és elkötelezettsége a természetvédelem iránt. Például a nem kis forgalmat lebonyolító csatornákon, a városok, nemzeti parkok közelében nem moshatják le a hajók külsejét, illetve nem engedhetik ki a mosóvizüket a természetbe – ami, mondjuk egy 3000 fős óceánjárónál, igen nagy mennyiségű mosószert jelentene -.

Egyet állíthatok biztosra: Alaszkát nem lehet elfelejteni! Aki egyszer ott járt, vágyódik vissza…

http://alaska.gov

http://www.gustavus.com

Fotók: Fazekas Erika

Még több fotó a Cafe Crema facebook oldalán:

https://www.facebook.com/Erikanetcafe/