Békéscsabai Balassi Táncműhely: Vasárnapi tánc

Az unokaöcsém hétpróbás! Elég eleven az igaz, de ezzel most nem arra akartam utalni! A Balassi Táncműhely, Hétpróbás néptánciskolájának tagja. Szebb iskolautáni elfoglaltságot, netán hobbit nem is választhatott volna magának.

Október 13-án nézhette meg a nagyérdemű a Vasárnapi tánc bemutatóját. Nagyon vártuk már, hiszen ennek még július elején az „időutazás-fesztiválon” kellett volna megtörténnie. Akkor az eső megakadályozta, hogy a táncosok bemutassák a sok-sok munka gyümölcsét. A gyerekek, és talán nem csak a gyerekek, szemében látható csalódottság és könnycseppek végre mosolyra fordulhattak. A produkciót megnézhette minden érdeklődő a Csabagyöngye Kulturális Központban, fergeteges 60 perc részesei lehettünk.

A koreográfia Békéscsaba újratelepítésének 300., és várossá válásának 100. évfordulójára készült. Békéscsaba területe, a régészeti leletek alapján, már évezredek óta lakott. Maga a település létrejöttét a 13. századra tehetjük. A 17. század végére, a törökellenes harcok hatására, elnéptelenedett. Újratelepítése Harruckern János György nevéhez fűződik, aki elsősorban a Felvidékről hozott lakosokat, zömében magyar ajkú evangélikus szlovákokat. Még a harangtorony nélküli kistemplom idejében a csabai fiatalok, vasárnaponként az istentisztelet után a templom előtti füves téren táncoltak, múlatták idejüket. Ezt a vasárnapi táncot mutatta be nekünk a Táncegyüttes.

A színpadon közel 100 táncos, kicsiktől a szeniorokig énekelt, táncolt. Az előadásban részt vett a A Balassi Táncegyüttes, a Hétpróbás Néptánciskola növendékei, Rábai Ifjúsági Táncegyüttes és az „Őszülő Halánték” Szenior Csoport.
Közreműködött Aradi András lelkész és Paulik László kántor, aki egy gyönyörű harmóniumot is megszólaltatott az előadás alatt.
A táncosok lábalávalóját a Suttyomba Zenekar szolgáltatta, a koreográfia Mlinár-Kőrösi Katalin és ifj Mlinár Pál munkáját dicséri. Jelmez Mlinár Péter, rendező – koreográfus pedig Mlinár Pál.

A Békéscsabai Balassi Táncműhely önmagához méltó, a tőlük megszokott színvonalú előadást állított össze, további munkájukhoz erőt, egészséget és sok kis hétpróbást kívánok!

További információk:

A táncegyüttesről:

http://balassitancegyuttes.hu/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1

https://www.facebook.com/balassitanc/?ref=br_rs

Békéscsaba történetéről:

http://visitbekescsaba.com/hu/varos-tortenete/

Videók a facebook oldalunkon, ami igaz, a képet nem nagyon lehet élvezni de a hangot annál jobban… 😀

https://www.facebook.com/pg/Erikanetcafe/videos/?ref=page_internal

Írta: Fazekas Erika

 

Haluska nap 2018.10.06.

A minap Kondorosra voltam hivatalos egy, amolyan zártabb, nyíltnapra…

Haluskát főzött a városka apraja, nagyja. A Szlovák Önkormányzat szervezésében egy baráti, családias örömfőzés részese lehettem.

A Napsugár Vendéglő adott méltó otthont a rendezvénynek, ott sürgött-forgott a vendéglőt, immár 21 éve, működtető család több generációja is. A dédi felügyelte a legfiatalabbakat, akik felnőtteket megszégyenítő magabiztossággal és ügyességgel gyúrták, nyújtották a hagyományos ételt.

Képviseltette magát a városka szlovák testvérvárosa, Nagysalló is. Elhozták nekünk az eredeti szlovák haluskát is, a hamisítatlan bryndzové haluškyt, a juhtúrós galuskát.

Haluska, görhöny, dödöle, bányászgaluska, sztapacska, tótgaluska, nyögő, gönc, letyegő meg még kituja mennyi neve van a hasonló alapanyagból készített ételeknek. Krumpli, liszt, hagyma, zsiradék egyszerű hozzávalók, végtelenül sok lehetőséggel.

A helyi szlovákok inkább a helyi „haluskát”, a kézzel gyúrt, vágott házi tésztát készítették el burgonyával, káposztával, tehéntúróval – pörcösen, ahogy azt kell -. Volt, akinek a „kis” tehene, úgy hívják, hogy kecske, adta a rávalót… Volt ott aztán mákos-mézes is az édesszájúaknak. És lehetett kóstolni, akár minden versenyzőnél, ó igen, a mennyország.

Jó volt egy kicsit visszaröppenni az édes nagymamám szoknyája mellé. Nézni mélázva a szorgos kezeket, a sodrófát és az éles kést, ahogy a metéltet alakítja ki, határozott vágásokkal az aranyszínű tésztakölteményből.

Színes, szépséges dekorációk, parádés hangulat, szlovák folklór, ajándék tészta. A vendéglő melletti házban helyett kapott, a család által gyűjtött és babusgatott helytörténeti kiállítás csak hab volt a tortán. Ámultam, bámúltam, gazdagabb lettem!

Szóval, a nap margójára; remélem jövőre is meghívnak és hírét hozhatom ismét a jól sikerült programnak.

Fotók: Fazekas Erika

Még több fotó a rendezvényről, vagy a helytörténeti kiállításról a facebook oldalunkon:

 https://www.facebook.com/pg/Erikanetcafe/photos/?tab=album&album_id=876768912521933

https://www.facebook.com/pg/Erikanetcafe/photos/?tab=album&album_id=876776699187821

Még több információ a vendéglőről a honlapjukról:

https://napsugar-vendeglo.webnode.hu/

Vagy a vendéglő facebook oldaláról:

https://www.facebook.com/napsugar.vendeglo/

Adventi kézműves vásár a Nagylaposi Birkacsárdában

Csodavilág Nagylaposon

 

A nem először megrendezésre kerülő, reményeim szerint hagyománnyá váló, adventi kézművesvásárban igencsak tátva marad az ember szája! Ha kiakarnánk számolni az ott megjelenő portékák elkészítésének munkaóráit, igen meglepődnénk! A csárda termében olyan érték és szépség várt, hogy egészen biztosan minden évben visszamegyek majd!

A csárda maga is a kiváló minőség mellett tette le a voksot. Az általuk és a helyi termelők által előállított kiváló minőségű alapanyagok felhasználásával készülnek a valódi helyi ízeket bemutató ételek a csárdában. A saját nevelésű, 150 egyedből álló magyar szürkemarha gulya,  300 anyás juhnyáj és a 100 egyedes szőke mangalica állomány garantálja az állandó friss, helyi ízeket.

Fotók: Fazekas Erika

Még több fotó a facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/pg/Erikanetcafe/photos/?tab=album&album_id=700846463447513

Még több információ a csárdáról a honlapjukról:

http://www.birkacsarda.com/

Vagy a csárda facebook oldaláról:

https://www.facebook.com/Nagylaposi-Birkacs%C3%A1rda-172781869401437/

2 in 1 gyomai módra

Disznótoros hagyományok és sajtkészítés 21. századi formái című konferencia & IX. Gyomaendrődi Disznótoros és Böllérpálinka Verseny

A verseny már hagyomány, a konferencia pedig remélem, hogy az lesz!

A konferencia margójára:

Érdekes és színvonalas előadásokkal találkozhattunk, amennyiben részt vettünk a konferencián. Többek között a Debreceni Egyetem tanárai, egy helyi etnográfus, az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campus küldötte és a kis és nagy sajttermelőket képviselve, a Kiss Házi Sajt Manufaktúra és Madzagfalvi Kézműves sajtok tulajdonosai jöttek és tették felejthetetlenné az ott töltött időt. Segítségükkel megismerkedhettünk többek között a disznótorhoz kötődő hagyományokkal, ellátogathattunk a középkori Váradra, megismerhettük egy gyomai gazda fényképein keresztül a Nagy Háború tábori konyhájának életét, és elkalandozhattunk az endrődi tanyavilágba. Igazán gondolatébresztő előadásokkal zárták a rendezvényt, ahol bepillantást nyerhettünk a magyarországi sajttermelés helyzetébe, lehetőségeibe.

Disznótoros és pálinka verseny kicsit másképpen

Igazán üdítő változatosság a mostanában divatossá lett „nagyipari” előadások, rendezvények, fesztiválok sorában egy, ami az igényes hagyományőrzés mellett tette le a voksot. Remélem szűkebb pátriánkban minél többet találkozunk hasonló példákkal. Ha nosztalgiával gondolunk a csabai kolbászfesztivál első éveire, ha szeretjük a kisebb, családiasabb (és ezért megfizethetőbb) rendezvényeket mindenképpen itt a helyünk. A hagyományos disznóvágásokat felelevenítő disznóperzselés illata, a pálinkával áldomást ivó, az állaton dolgozó férfiak látványa, a gyerekek sürgölődése, a zajok, ízek visszarepítettek gyermekkorom kedvenc családi eseményeire. Ezt nem lehet kihagyni, újra kell élni jövőre is! Meg utána is! Hajrá Gyomaendrőd!

 

 

 

 

 

 

 

Fotók: Fazekas Erika

Hagyományos disznóperzselés:

https://youtu.be/BIbXawep2Jw

Több olvasnivaló a rendezvényről:

http://www.gyomaendrod.hu/list/hirek/7961

 

Amatőr főzőverseny Gyomaendrődön

VI. Főzzünk, együnk, fürödjünk együtt!

„Cégek” és családok főzőversenye

Gyomaendrődi Liget Gyógyfürdő és Kemping

Immáron hatodjára rendezték meg ezt a kedves, családias és igen jó hangulatú amatőr főzőversenyt,  Toldi Balázs, Gyomaendrőd polgármestere fővédnökségével. Vad-hal ételekkel, pörköltökkel, és egyéb finomságokkal lehetett nevezni. Én már másodjára voltam olyan szerencsés, hogy zsűrizhettem az elkészült ételeket, Dan Birta (Bihari Napló szerkesztője), Mihai Nichitescu (MN Reklámiroda Vacante Ungaria tulajdonosa), Tímár Attila, Lehoczkiné Tímár Irénke, Metzker Krisztina társaságában és Mészáros Vendel elnökségével. Széles palettán mozogtak a kreációk, ötletesek, szépen tálalt fogások kerültek elénk, igen megnehezítve a dolgunkat a végső rangsor kialakításánál. Ennek a versenynek csak győztesei voltak, hisz a szeretteinkkel, barátainkkal tölthettünk el egy vidám, zenés napot, evéssel, ivással, fürdőzéssel és a végén a Desperado fellépésével.

Mindenkit biztatok, hogy a következő alkalmat ki ne hagyja!

http://www.ligetfurdo.hu/

https://www.facebook.com/ligetfurdo/?fref=ts

Fotók: Fazekas Erika

A versenyről több fotó található még a Cafe Crema facebook oldalán:

https://www.facebook.com/pg/Erikanetcafe/photos/?tab=album&album_id=668460483352778

Kiránduljunk Póstelekre

Pósteleki erdő

6,5 kilométerre Békéscsabától van egy gyönyörű park rommal, kerttel, kis tóval. Találhatunk ott egy csárdát is, ha megéheznénk. Érdemes odatelefonálni előre, ha be szeretnénk ülni, mivel legtöbbször teltház van, vagy éppen rendezvényt bonyolítanak a festői környezetben.

Póstelek a XIX. században a Wenckheim-család birtokához tartozott. 1895-ben Wenckheim Krisztina (1874-1970) grófnő és a sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Antal (1867-1924) házasságkötésük alkalmából, hozományul kapták Krisztina szüleitől a birtokot.

1906-1909 között épül fel a kastély és 1920 végére a park is elkészült. A kb. 14 hektáros tájképi kertben tölgyes-kőrises faállomány, egyéb ritka és értékes faegyedek, tűlevelűek, buxusbokrok és különböző örökzöldek kaptak helyet. Úszómedencét, tavirózsákkal díszített csónakázótavat létesítettek a lélek és a test felfrissülésére. A szemet pedig 600 rózsafaj, mintegy 40000 rózsatővel gyönyörködtette.

Sajnos a kastély nem ért meg hosszú történelmet, 1944 őszén a grófi család elhagyta a kastélyt, a környékbeliek pedig kifosztották, felgyújtották, építőanyagait széthordták. Majd 1983-ban egy munkásőrségi gyakorlaton felrobbantották. Ami megmaradt az épületből balesetveszélyes, látogatáskor óvatosságra intenék mindenkit.

1989-től a park természetvédelmi terület. Különleges fafajai között vasfa, vörös levelű bükk, mocsári bükk és hatalmas kocsányos tölgyeket is találhatunk. Jellemző, hogy a növény és fa fajgazdagságnak köszönhetően a legkülönfélébb gombafajok is megtalálhatóak a parkban.

A parkban tűzrakóhelyek, padok vannak kihelyezve. Találhatunk itt még homokos és füves focipályát, állatsimogatót, játszóteret és egy játékparkot is. A bejáratánál egy hangulatos büfé kapott helyett. Tervek között pedig szerepel két futópálya kialakítása is.

A szabadidőnket igen tartalmasan tudjuk eltölteni itt, és cserébe vigyázzunk a környezetre, az élőlényekre, hisz nagyon szép és ritka zöld foltja Békés megyének.

http://postelek.com/

http://www.wenckheim.hu/postelek.htm

Fotók: Fazekas Erika

Fotók Póstelek gombáiról a Cafe Crema facebook oldalán:

https://www.facebook.com/pg/Erikanetcafe/photos/?tab=album&album_id=660656957466464

 

Cél a Fekete-Körös

Ha csak rövidebb idő áll rendelkezésünkre, de azt aktívan szeretnénk eltölteni, kiváló helyszín lehet erre a Fekete-Körös dobozi oldalán, a gát. Szanazugon keresztülhajtva, a Fater Motel közelében hagyhatjuk az autónkat vagy a buszmegállótól öt perc sétával elérhetjük a gátat és tehetünk egy kiadós sétát a tetején, élvezve a folyó látványát jobbról, míg balról a Sarkad-Remetei-erdő fái teszik sétánkat izgalmasabbá. A Sarkadi úti (Gyula) zöld hídig 4 kilométer a távolság, bátrabbak tovább sétálhatnak a Mályvádi Őstölgyesbe, de ez már egy másik történet. Visszatérve Szanazugba pedig egy kiadós, finom vacsorával vagy egy jó kávéval zárhatjuk a túránkat a Motel teraszán.

A Körösök Romániában, Erdélyben erednek, egyesülésük után 200 kilométerrel arrébb ömlenek a Tiszába. A Fekete-Körös az Erdélyi-középhegységben, Rézbánya környékén indul útjára, Szanazugnál egyesül a Fehér-Körössel, onnantól, mint Kettős-Körös folytatják útjukat.

A Fekete-Körös magyarországi szakasza 20,5 km, erősen kanyargó medre talán a legkevésbé szabályozottnak számít Magyarországon. Eme tulajdonsága csak előnyére válik a horgászat szempontjából, vize általában tiszta, kevésbé szennyezett. Zsákmány lehet itt a ponty, a süllő, amur, ritkábban a csuka. Előfordulhat még a harcsa és a keszeg is, bár e halak kisebb példányai jellemzőbbek a Körösök ezen szakaszán.

Kb. a 16. folyamkilométertől csak határmegközelítési engedéllyel mehet a horgászat, ezt jobb észben tartani.

http://www.visitgyula.com/latnivalok-adatlap/koros-volgyi-turak-2

Fotók: Fazekas Erika